A weboldalon sütiket (cookie) használunk, hogy javítsuk a felhasználói élményt és jobb szolgáltatást nyújtsunk. 
További információ 

Tíz hasznos vezetői tipp a pozitív és elismerő szervezetek kialakításához

Íme néhány hasznos és a pozitív pszichológia eszközeivel megtámogatott ötlet Sarah Lewis: Pozitív pszichológia az üzleti életben című könyvéből a szerethető munkahelyek megteremtéséhez.

Sarah azon az állásponton van, hogy az emberek akkor tudnak elköteleződni és teljesíteni, egyéni és kollektív szinten egyaránt, ha az erősségeiknek megfelelő munkát végzik, valamint úgy kell megtervezni a szervezeti folyamatokat, hogy az emberek érezzék, aktív részesei a cég evolúciójának.

Mit tehetünk vezetőként, ha szeretnénk megőrizni a jókedvet, a reményt és az optimizmust munkatársaink, beszállítóink, partnereink és ügyfeleink körében?

1. Kezdjünk minden megbeszélést néhány közelmúltbeli sikertörténettel: ez minden találkozón beválik, akár vidám, akár szomorú ok miatt hívták össze eredetileg a megbeszélést. Ha jó hírekről van szó, a sikerek megosztása csak fokozza a találkozó pozitív hangulatát. Ha nehéz témákat kell megbeszélnünk, akkor ez a kezdeti pozitív agyi impulzus segít feléleszteni munkatársaink kreativitását, nyitottságát, és megelőzni, hogy belesüppedjenek a kétségbeesés mocsarába.
2. Alkalmazzuk a gyémánt feedback módszert: a gyémánt feedback nemcsak megdicséri az embereket, hanem azt is tudatja velük, mivel érdemelték ki ezt a méltatást. Konkrét visszajelzést adni arról, mi az, amiben igazán jó az illető valóban hasznos mindkét félnek, és sokkal hitelesebb hatást kelt.
3. Ismerjük el a nehézségeket, erősítsük a reményt és az optimizmust: a lehúzó érzelmi állapotok korántsem támogatják a dinamizmust, a kreativitást és a tettrekészséget. Mi a megoldás? A valóság súlyos tényeit és fájdalmas érzéseit röviden összegezve lépjünk is tovább, amint lehet, hogy tiszteletteljes módon próbáljunk segíteni munkatársainknak a remény és az optimizmus új forrásainak megtalálásában, mert ezek pótolják az elveszett energiát, motivációt és tettvágyat.
4. Becsüljük meg a pozitív egyéniségeket: néhány embertársunk természeténél fogva pozitívabb életszemlélettel rendelkezik, mint mások, és az emberek általában szeretnek ilyen emberek közelében lenni, mert jól érzik magukat a társaságukban. Sokan közülük rövid időn belül a szervezet pozitív energiahálózatának középpontjává válnak. Ezek a munkatársak rendkívül értékesek minden vállalat számára. Találd meg ezeket a kollégákat és becsüld meg őket!
5. Fejlesszünk ki elismerő szemet és fület: a pozitív érzelmi állapotokat folyamatosan meg kell teremteni, sőt idővel újra kell teremteni, amennyiben szeretnék tartósan élvezni a pozitivitás előnyeit a szervezetben. Fejlesszünk ki tehát elismerő szemet és fület, amely folyamatosan figyel az emberi kiválóságra, a kivételes teljesítményre, a sikerre, a kitartásra és egyéb olyan értékekre, amelyek felbukkanását örömmel fogadjuk kollégáink körében, és ezt szívesen kiemeljük, méltatjuk.


6. Dicsérjünk bőkezűen, bíráljunk szűkmarkúan: sokan úgy vélik, hogy a kritikus vélemény közlése csak a javára szolgál a címzettnek, ellenben a túl sok dicséret elkényezteti. A kritika hasznos és szükséges is tud lenni néha, de a megbecsülés ellensúlyozó hatása nélkül az állandó kritizálás kultúráját alakítja ki a szervezetben. Ilyen légkörben a visszajelzés teljes hiánya számít elismerésnek, ezért bizonytalan légkört teremt a közösségben. Vessük be időnként a gyémánt feedbacket, mely ellensúlyozza az amúgy szükséges kritikák negatív hatásait.
7. Tegyünk jót a környezetükben lévőkkel: a vezetés egyik legnehezebb kihívása az, hogy mindig meghalljuk a szervezettel kapcsolatos legfontosabb információkat. A jó vezető célja, hogy munkatársai úgy érezzék, neki mindent elmondhatnak, amit tudnia kell a szervezet vezetése érdekében. Légy hálás, ha tájékoztatnak, figyelmeztetnek, felhívják a figyelmed a legjelentősebb dolgokra... értékeld és támogasd azok bátorságát, akik észrevettek valami fontosat.
8. Üdvözöljük a rossz hír hozóját: ne feledjük, hogy ha valaki figyelmeztet minket egy problémára, akkor az illető nemcsak bátor, hanem egyúttal lehetőséget is teremt a dolgok megváltoztatására, és végül, de nem utolsósorban azt is elmondja, van egy elképzelése arról, hogy a dolgok hogyan is alakulhatnának (van víziója). Tudatosan köszönd meg neki az értesítést. Kérdezd meg a véleményét, és próbáld inkább jövőorientálttá, mintsem múltba nézővé tenni a beszélgetést. A bűnbakkeresés (a kiváltó okok megtalálása) később is ráér.
9. Tanuljuk meg felismerni mások erősségeit, és megbocsátani nekik, hogy nem a mi erősségeinkkel rendelkeznek: többségünk azt feltételezi, hogy a számunkra egyszerű dolgok másoknak is ugyanilyen egyszerűek, vagyis ezt mindenkinek meg kellene tudnia tenni. Másik gyakori hiedelmünk, hogy csakis az a helyes módszer, ahogyan mi tesszük a dolgokat, tehát minden ettől eltérő módszer helytelen. Engedjük el ezeket a téveszméket, mert így esélyt kapunk arra, hogy a legjobbat lássuk meg embertársaikban.
10. Hozzuk magunkat olyan helyzetekbe, amelyek lehetővé teszik, hogy legjobb formánkat mutathassuk: tegyük minél többször azt, ami fontos nekünk, amit szeretünk csinálni és amiben igazán jónak érezzük magunkat. Remekül fogjuk érezni magunkat, és ettől sokkal kedvesebbek, nagylelkűbbek és elfogadóbbak leszünk majd a környezetükkel is. Keressünk olyan munkatársakat, akik azt szeretik tenni és abban igazán jók, amit mi nem szeretünk, mert nem is igazán értünk hozzá. Így lesz két boldog és elkötelezett kollégánk a két félig elégedett, szájhúzós dolgozó helyett.


Forrás → Pozitív pszichológia az üzleti életben  ©Z-Press Kiadó  ©Sarah Lewis