Sikerünk tényleg az érzelmeinken múlik?

AVAGY AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIÁNK AZ ÉRTELMI KÉPESSÉGÜNKNÉL (IQ) IS FONTOSABB?

Cikkszerző: Balázs László

Egy-egy kudarc, sikertelen munkahelyi szituáció, rosszul sikerült megbeszélés, alul teljesítő tréning után kinek jutott már eszébe, hogy az okok az érzelmi intelligencia alacsony mértékéhez is vezethetnek? Alig van olyan ember, aki ne lett volna kíváncsi az IQ-jára, és akár titokban is, de kitöltött már egy-egy intelligenciatesztet, magas eredményeket produkálva pedig ezzel még büszkélkedett is. De mi a helyzet az érzelmi intelligencia szintünkkel? Ezt is tudjuk mérni? Ki az, aki már megpróbálta kideríteni, hogy az érzelmi intelligenciája milyen mértékű?

Az érzelmi intelligencia meghatározása és fejlesztése az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapott, egyre divatosabbá vált. Maga a tudomány, a fogalom meghatározása nincs még matuzsálemi korban, de a fontossága annál jelentősebb.

Az érzelmi intelligencia fogalmát John D. Mayer és Peter Salovey 1990-ben fogalmazta meg, mely szerint az egyéni eredményességünk és sikerességünk meghatározó tényezője az érzelmi információk megértése és az érzelmekkel való bánásmód képessége.

Életünk minden mozzanatát áthatják érzelmeink és hangulati változásaink. Rengeteg energiát pazarolunk arra, hogy elrejtsük, leplezzük a környezetünk előtt érzelmeinket, hiszen gyermekkorunktól kezdve megtanultuk, hogy a megfelelő helyen a megfelelő érzelmeket szabad vagy nem szabad kimutatni. Az érzelmek irányítása, azok elnyomása, nem megfelelő kezelése sok „fölösleges” energiától szabadít meg bennünket – különösen a munkahelyünkön. Ezeknek a folyamatoknak a tudatosításával és irányításának elősegítésével – érzelmi intelligenciánk fejlesztésével – járulhatunk hozzá az alapvető készségek és képességek kialakításához.

Könnyen belátható, hogy az érzelmi intelligencia – értsünk rajta mentális képességeket vagy érzelmi és szociális kompetenciákat – fontos tényezője a mindennapi (társas) helyzetekkel való sikeres megküzdésnek.

Munka, vezetés és érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia jelentősen előmozdítja a munka hatékonyságát, a személyes kapcsolatok minőségét, a munkahely és a magánszféra egyensúlyának kialakítását, megőrzését. Fontos szerepe tölt be a mindennapi kihívásokkal való megküzdésben.

Azok, akik sikeresen elsajátítják mások érzelmeinek felismerését, képesek az odafigyelésre, kapcsolatok teremtésére, akiknek van meggyőzőerejük, tudnak konfliktusokat kezelni, együtt tudnak működni másokkal, képesek segítséget kérni és nyújtani, a vágyaikat késleltetni, kontrollálni az ösztöneiket, azok megtanulták a leckét. A sikeresség egyik kulcsa a zsebükben van. Jó alappal rendelkeznek ahhoz, hogy igazán sikeres vezetővé váljanak.

A munkahelyi hierarchiában felfelé haladva egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az érzelmi intelligencián alapuló készségek és kompetenciák. Több kutatás eredményei igazolják, hogy a vállalatvezető érzelmi intelligenciájának mértéke az alkalmazottak 50–70 százaléka szerint a munkahelyen tapasztalható hangulatot nagymértékben meghatározza. Éppen ezért a vezetők érzelmi intelligencia szintje meghatározó jelentőséggel bír a szervezet életében.

Trénig, coaching és érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia a sikeres és hatékony tréning, coaching alapja. A csoportok vezetése, fejlesztésük irányítása nem kivitelezhető megfelelő érzelmi rátermettség nélkül. A tréner egyik fő feladata a megfelelő csoportklíma megteremtése, amely elősegíti a tapasztalati tanulást. Megfelelő készségek és kompetenciák birtokában a tréner képes felismerni és fejleszteni a résztvevők érzelmi intelligenciáját. A coachnak – amellett hogy szakmailag jól felkészültnek kell lennie – magas érzelmi intelligenciával és megfelelő önbizalommal, önkontrollal, empátiával és együttműködésre való készséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a coacheenál katalizálóként, ösztönzőként tudjon fellépni.

Oktatás és érzelmi intelligencia

Mivel az érzelmi intelligencia gyakorlatilag az egész életünket meghatározza sok szakember szerint nem árt ennek fejlesztését már gyermekkorban elkezdeni. A szülők mellett a pedagógusok, tanárok is nagymértékben hozzájárulhatnak ehhez. Egyrészt az érzelmileg intelligens oktató szerepmegvalósításával, mintaadásával támogathatja a diákok érzelmi intelligenciájának fejlesztéséhez, másfelől a környezetére gyakorolt hatásával közvetetten is hozzájárul a szervezeti folyamatok dinamizálásához, a tanulói eredményesség elősegítéséhez.