Erőszakmentes kommunikáció a gyakorlatban

„A szavak ablakok vagy falak.
Elítélnek vagy felszabadítanak.
Célom: úgy szólni és úgy figyelni,
ami mindenkinek a szeretetet jelenti.”
R. Bebermeyer: A szavak ablakok (vagy falak) – részlet

Az erőszakmentes vagy együttműködő kommunikáció (EMK) módszerét Dr. Marshall B. Rosenberg (1934-2015) amerikai klinikai pszichológus fejlesztette ki a ’90-es években, saját életének lélektani élményei és szakmai tapasztalatai nyomán, melynek fókuszában az emberi együttérzés és annak kifejezése áll.

„Az életemet együttérzéssel akarom feltölteni, 
olyan áramlást elindítani köztem és mások között, 
amely egymás szívből jövő megajándékozásán alapul.”
dr. Marshall B. Rosenberg

A szavak ablakok vagy falak c. könyvében írja le az erőszakmentes kommunikáció módszerét, mely 2001-ben magyar nyelven is megjelent. Az EMK olyan nyelvi és kommunikációs módszerek összessége, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban, kevesebb félreértéssel tudjanak kommunikálni egymással, és lehetőség szerint nyertes-nyertes viszonyt hozzanak létre. A módszer két kulcsszava: empátia és őszinte önkifejezés. „Eredményeként szavaink már nem csupán megszokáson alapuló, automatikus reakciónk szüleményei lesznek, hanem tudatosan megválasztott eszközök. … Arra szoktat rá, hogy őszintén és tisztán fejezzük mi magunkat, miközben tisztelettel és együttérzéssel figyelünk a másikra.” 

Az EMK modell 4 fő alkotóeleme:

1. Megfigyelés – Mi történik éppen? Mit tesz vagy mond a másik?
2. Érzés – Hogyan érzem magam azzal kapcsolatban, ami történik?
3. Szükséglet – Milyen saját szükségletem, vágyam váltotta ki az érzéseimet?
4. Kérés – Mire van szükségem a másik embertől, hogy teljesüljön a szükségletem?

Az EMK lényege ezek tudatosításában, egy új viszonyulás kialakításában rejlik önmagunkkal és egy másik emberrel vagy embercsoporttal kapcsolatban. Ez egy szemlélet, mely a kommunikáció minden szintjén és helyzetében hatékonyan alkalmazható: párkapcsolatban, családban, iskolában, munkahelyen, intézményekben, üzleti tárgyalások során, coachingban, pszichoterápiában, bármilyen természetű vitában, konfliktusban. 

Rosenberg kommunikációs kutatásai arra vonatkozóan is fontos adatokkal szolgálnak, hogyan távolodunk el a szerinte eredendően együttérző, egymás felé jó szándékkal közeledő hozzáállástól, és válunk gyakran ítélkezővé, hibáztatóvá, miközben „életidegen kommunikációt” folytatunk.

Az „életidegen kommunikáció” négy fajtája, melyek blokkolják az empatikus jelenlétet:

1. Erkölcsi ítéletek – hibáztatás, szemrehányás, kritika, gúny stb: „Hazudsz!”
2. Hasonlítgatások: „Lassabban dolgozik, mint az elődje.”
3. Felelősség áthárítás: „Én ezt csak azért csináltam, mert te így kérted.”
4. Felszólítás, utasítás: „Márpedig ezen a héten túlóráznod kell, különben…”

„Meggyőződésem szerint embertársaink ilyen elemző véleményezése saját értékeink és igényeink legtragikusabb kifejezése” – nyilatkozik Rosenberg. Szerinte ezzel a hozzáállással épp azokban erősítjük a védekezést és ellenállást, akiknek a viselkedése adott helyzetben számunkra a legfontosabb. Ha valamiért mégis hajlandók számunkra előnyösen cselekedni, azt nagy valószínűség szerint félelemből, bűntudatból vagy szégyenérzet által vezérelve teszik, ám semmiképp sem szívből jövő jóérzéssel. Ezért pedig drágán fizetünk: az őszinte, empatikus és lojális kapcsolat lehetőségének elveszítésével.

Rosenberg nagyívű kutatásának és korszakalkotó kommunikációs újításának nyomán Ingrid Holler hosszú évek vállalkozói és tréning, coaching, mediációs tapasztalatával háta mögött gazdag tréninggyakorlat gyűjteményt adott ki, mely immár magyar nyelven is elérhető (ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ • Gyakorlati kézikönyv). A hétköznapokban alkalmazható gyakorlatokkal, való életből vett, gyakran humoros példák nyomán segít elsajátítani és rutint szerezni az erőszakmentes kommunikációban, akár egyénileg, akár coachingban vagy trénerrel csoportosan vágunk bele. 

„… minél jártasabbá válsz a hála művészetében, annál kevésbé leszel játékszere a nézeteltéréseknek, a depressziónak és a kétségbeesésnek. A hála varázsitala fokozatosan feloldja éned kemény burkát – a birtoklás és az ellenőrzés kényszerét –, és nemes szívű, nagylelkű lénnyé változtat.” – Sam Keen amerikai író, filozófus

Szerző: Juhász Zsófia