Coachingszemlélet a gyermeknevelésben
Vajon működik? Használhatom én ezt szülőként is biztonsággal? De hát én nem is vagyok coach, miért használnék ilyesmit? És mi van, ha elrontom? Ilyen, és még sok más hasonló kérdés merülhet fel abban a szülőben, aki egy könyv, cikk vagy bármilyen más inspiráció hatására elgondolkodik azon, hogy egy-két technikát esetleg elleshetne a coaching területéről, és beépíthetné a család mindennapjaiba.
De mit keres a coachingszemlélet a gyermeknevelésben?
Szülőként érdemes megfontolnunk a coachingszemlélet elsajátítását és alkalmazását a gyermeknevelésben, és bevetni néhány technikát a hétköznapi problémák kezelésére. Ne gondoljunk itt világrengető dolgokra, inkább egy olyan szemléletmód irányába való nyitásra, mely könnyebbé teheti a mindennapokat. Ezek az ötletek főleg a nehéz helyzetekben jönnek jól, és akkor, ha gyermekeink beleragadnak valami olyan problémába, amelyből nem látnak kiutat – ilyenkor az egyszerűbb coachingtechnikák segíthetnek átlendíteni a gyereket egy másik irányba vagy másik nézőpontba. Nehéz helyzetek esetén a szülői kommunikációban az egyik cél az, hogy úgy oldjuk meg a problémát, hogy a gyermeknek legyen lehetősége és tere a saját megoldásának megtalálására. Ha úgy tudjuk alakítani, vezetni a beszélgetést, hogy a gyermek rájöjjön a saját megoldására (vagy feltérképezve az értékeit más szemszögből tudjon ránézni a helyzetére), akkor a jövőben egy ilyen (vagy hasonló) helyzet esetén az „ismerősség” elve alapján eszébe jut, hogy birtokában van a megoldás kulcsa. Van ennél értékesebb ajándék a problémamegoldás területén, melyet a gyermekünknek adhatunk?
Megoldásközpontú beszélgetés
Az gondolom, mindannyiunk számára világos, hogy a gyerekek nem szeretik a problémabeszédet. A „Mi a gond?” vagy „Mi a baj?” kérdésre általában ugyanaz a válasz érkezik: „Semmi!” Hát, ezzel nem sok mindent tudunk kezdeni. Ha pl. látjuk rajta, hogy szomorú vagy mérges, így is kezdhetjük a beszélgetést: „Látom rajtad, hogy valami nem oké, idegesnek tűnsz, mivel tudok segíteni, hogy jobban érezd magad?” Ilyenkor azért elindul valami, egy foszlány, melyből kialakulhat egy olyan beszélgetés, mely a megoldás felé veszi az irányt. Ha megtudjuk, mi a gond, lehet arra fókuszálni, hogy előfordul-e már ilyesmi vele. Ha igen, akkor meg tudta-e oldani, és ha igen, hogyan. Milyen képességei segítették abban a helyzetben? Néha elég csak ennyi, és máris arról beszélgetünk, hogy milyen jól megoldotta anno a helyzetet. Ha megérkezünk a gyermek képességeihez és erőforrásaihoz, kitárul az a kincsesláda, amelyben hihetetlen mennyiségű kincs/érték van. És ha pár perc múlva azzal távozik, hogy „Már nincs is olyan rossz kedvem, jót dumáltunk”, szülőként felhőtlenül boldogok lehetünk.
Kids'Skills motivációs módszer
Az én személyes kedvencem Ben Furman Kids'Skills módszere, mely hatékony és eredményes támogatást nyújt, amikor a gyermeknél olyan készségeket kell kialakítani, amelyekben hiányt szenved, vagy fejleszteni, erősíteni egy kevésbé erős képességet – mindezt játékosan, könnyedén és élvezetes feladatokkal. Egyszerű felépítése folytán biztonsággal használható szülőként is. Akár készségfejlesztésre, akár motiválásra alkalmazzuk – és a család mindennapjaiba is könnyen, játékosan beilleszthető. Gyermekeimnél a Kids'Skills segítségével fejlesztettünk már figyelemfókuszt, haragos viselkedés esetén saját magát lenyugtató készséget, félelmek feloldását stb. A módszer lényege dióhéjban: alakítsd készséggé a problémát! Saját szülői tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy pozitív és tartós változások történtek a gyermekem viselkedésében, mindkettőnk nagy örömére.
Kreatív intervenciók nehéz helyzetekre
Előfordulhatnak egyéb nehéz, kihívást jelentő helyzetek is, amikor helyt kell állnunk szülőként. Viselkedési és tanulási zavarok vagy dühkitörések esetén különösen nehéz dolgunk van, és bizony nagyon is jól jön egy-két olyan eszköz, gyakorlat, mely segíti a gyermeket abban, hogy felismerje érzéseit, le tudjon nyugodni, önuralmat gyakoroljon, megtanulja a felelősségteljes gondolkodást, vagy éppen a tiszteletteljes viselkedést. Erre már léteznek olyan könnyen alkalmazható, bevált technikák, melyeket a szülők is biztonsággal használhatnak a mindennapokban. Kamasz gyermekünkkel például köthetünk szerződést is, legyen szó akár telefon- vagy internethasználatról, illetve amikor először megy el felügyelet nélkül szórakozni a barátaival. Vagy például megtaníthatjuk neki kreatív módon a pénzügyi tudatosságot is.
Erőszakmentes kommunikáció
Az erőszakmentes kommunikáció egy olyan módszer, amely nemcsak a gyermeknevelésben, hanem az élet számos területén segítségünkre lehet, ha bármilyen konfliktushelyzettel nézünk szembe, mert lehetővé teszi az együttérzőbb és világosabb kommunikációt, ill. a nyertes-nyertes viszony kialakítását. Elsajátítása nem könnyű, de megéri a fáradtságot és a gyakorlásra szánt időt. Vegyünk egy gyakran előforduló családi konfliktusforrást, a szétdobált ruhák példáját: szülő a gyermek szobájába belépve mindenhol szétdobált ruhákat talál. Reagálhatna dühből, idegesen, haragosan. Vagy... reagálhatna az erőszakmentes kommunikáció módszerét használva: „Az egész szobád padlója tele van eldobált ruhákkal. (megfigyelés, tényközlés); Ez engem nagyon felbosszant, (érzések kifejezése); mert szeretem, ha rend van a lakásban. (szükséglet kifejezése); Szeretném, ha ezután lefekvés előtt mindig összepakolnád az eldobált ruháidat. (reális kérés megfogalmazása). Ez így számodra is rendben van?” ... Önre bízom, hogy eldöntse melyik a konstruktívabb út...
Szóval, én arra biztatom, hogy próbálkozzon, ha csak egy-két technika válik be vagy segít túllendülni a nehéz helyzeteken, már akkor is megérte... A megoldásra, az erőforrásokra és a meglévő „kívánatos” készségek erősítésére fókuszáló beszélgetésvezetés következetességgel és gyakorlással megtanulható, a szeretettel és odafordulással végzett kommunikáció pedig mindig nyomot hagy.
Írta: Lászlóné H. Erzsébet (kétgyermekes családanya)
